Klímatechnika

(Az Uraknak csak azért ajánljuk, hogy tudják, mivel traktáljuk életük bearanyozóját.)

Mitől split? Nem, nem Horvátországban, Dalmáciában találták fel, csupán az angolból: szétválasztott, vagyis van a kültéri és van a beltéri egység.

Fűtés:
Fűteni vele? Igen mert gazdaságos, mert a COP több mint 4! A COP érték azt mutatja meg, 1 kW villamos áramért hány kW meleget ad a gép. Mért tud 4 szer annyit adni ugyan annyiért, mint egy hősugárzó, vagy infra panel? Mer nem „csinálja” a meleget, hanem az utcáról hozza, szivattyúzza be. A klíma egy speciális hőszivattyú! Vagyis a klíma arra használja az áramot, hogy az utcán még hidegebb legyen, és az így szerzett hőt szuszakolja a lakásba. Fontos tudni: az olyan fűtés, ami nem búg, nincs benne kompresszor, annak a COP értéke csak 1!

Penészes falak, párás ablakok, beszorult a pára? Nem csodaszer, de segíthet a klíma! Ahogy a hűtőből kivett sörösdobozon kiül a pára, ha akarjuk, ha nem, úgy párásodnak lakásunk hideg helyei. Alapvetően ilyenkor nem a szellőztetéssel van a fő baj, hanem a hideg falakkal, ablaküvegekkel, zugokkal. Ha a ház hőszigetelése nem jó, a párakicsapódás elkerülhetetlen a hideg helyeken! Mért segít a klíma? Mert működése során mozgatja, fújja a levegőt, ezáltal a felmelegített levegő áramlik a lakásban, és olyan helyekre is eljut, ahová a hagyományos fűtőtest melege már nem jut el. Ha a meleg levegőáramnak sikerül a hideg helyet harmatpont fölé melegíteni, akkor a nedvesedés megszűnik!

Mitől függ a harmatpont? Tőlünk! Például, ha a relatív páratartalom 65% és a helyiségben 24C fok meleg van akkor a harmatpont 17 C fok, vagyis minden 17 foknál hidegebb dolgon, felületen kicsapódik a nedvesség! Mi a teendőnk? „Csak” arról kell gondoskodnunk, hogy semmi ne legyen hidegebb 17 foknál, ennyi az egész!
Ha a páratartalom magas, az csökkanti a párolgást, lassan szárad a ruha, sokáig nedves a felmosás. Ha a levegő száraz, az viszont elősegíti a párolgást. Ha  légszárítóval csökkentjük a páratartalmat az megoldás lehet, de akkor olyan alacsony páratartalmat kell elérni, hogy a lakás hideg helyein már ne csapódjon ki a pára.
Ha télen szellőztetünk, akkor a párás meleg levegőt kicseréljük a hideg levegővel. Mért is hívjuk a páratartalmat relatív páratartalomnak? Mert minél melegebb a levegő, annál több vizet tud magába tartani, vagyis ugyan annyi víz a levegőben, ha hidegebb nagyobb, ha melegebb kisebb páratartalmat okoz, a páratartalom függ a levegő hőmérsékletétől. Vissza a szellőztetéshez. Kicseréljük a levegőt hidegre, a hideg levegőben kevés nedvesség van, amit beengedünk a lakásba és felmelegítjük. A levegő hideg volt, ezért kevés vizet volt képes tárolni. Ahogy a friss levegő melegszik páratartalma csökken, vagyis egyre szárazabb, de ezzel együtt igyekszik a környezetéből felvenni a párát, és viszonylag gyorsan újra előáll a 24 C fok meleg, és a 65% páratartalom, viszont ugyan úgy, minden ami 17 foknál hidegebb az nedvesedni fog. Láthatjuk, hogy a légcsere ugyan segít a levegő szárításában, de nem okoz megoldást a hideg helyek felmelegítésére.

Mért segít itt is a klíma? Mert van légszárító funkció rajta, és amikor főzünk, zuhanyozunk, teregetünk, szárító üzemmódban 1,2-1,4 l vizet képes óránként kivonni a levegőből, annyit, mit egy palack ásványvíz, óránként!